Ismét szárnyal a magyar kivitel, olvashatjuk a hivatalos közleményben. Az általános gazdasági helyzet közkeletű megítélése, a válságról érkező hírek fényében jó hír, ugyanakkor nem minden ellentmondástól mentes. Ha kelendőek a portékáink, az nem azt jelenti, hogy van egy nemzetközileg versenyképes iparunk? Hol is van akkor itt a probléma?
Ahogy már erre korábban utaltunk, a hazai exportot egy jól behatárolható vállalati kör teljesítménye határozza meg: kivitelünk kevés de annál vaskosabb lábon áll. Az adatokból jól kitűnik, hogy a "gépek, berendezések" tételbe tartozó termékek gyártásában és kivitelében vagyunk kiváltképp erősek, ezen belül a híradástechnikai készülékek és a közúti járművek képezik a két legerősebb csoportot. Ne gondoljunk azonban arra, hogy a magyar ipar en bloc valamifajta high tech fellegvárrá vált. Itt egészen konkréten néhány olyan cégre kell gondolni, mint a Nokia (telefonok), a Samsung és a Philips (TV-k és monitorok), az autóiparban pedig az Audi és a Suzuki. A felsorolásnak ezzel nagyjából (tisztelet a kivételnek) vége is. A teljes magyar export közel egyharmadát (!) ez a néhány vállalat hozza össze. Ráadásul ezek mind olyan termékeket gyártanak, amelyeknek a kifejlesztése (kitalálása, megtervezése, tesztelése) nem Magyarországon történik, nálunk mindössze a gyártósorok találhatók.
Van mit tehát tenni a hazai ipar egészét átható minőség és nemzetközi versenyképesség elérése terén. Biztató jel, hogy az export felfutását kevésbé követi az importhányad emelkedése, ami azt jelenti, hogy az exportra termelő nagyvállalatok egyre több magyar beszállítóval dolgoznak. Reméljük, hogy egyszer majd ezek is kinövik magukat, és képesek lesznek önállóan, itthon kifejlesztett termékeikkel a nemzetközi piacra lépni.
