Magyarország szép ország, jó a klímája, kedves emberek lakják, ja, és ott a termálvíz, a Rubik-kocka meg a sok Nobel-díjas... Hát igen, a szokásos közhelyek. De minden üzleti tárgyaláson eljön az a pont, amikor a potenciális vevő megkérdezi: OK, Mr Hungary, but what do you have?
Magyarországon sok mindent gyártanak, a búgócsigától a pilóta nélküli repülőgépig - kevesen tudják pl., hogy fél Európát mi látjuk el Biblia-nyomó papírral. Akit egy picit is érdekel a gazdaság és látott már külkereskedelmi adatokat, annak van róla sejtése, hogy export a magyar gazdaság húzóágazata. Az ország jelentős külkereskedelmi többlettel bír, vagyis a kivitt áruk értéke jóval nagyobb, mint a behozottaké. A képet némileg árnyalja, hogy a magyar kivitel 80%-át a nálunk letelepedett multik realizálják, így adódik, hogy hazánk európai plazmatévé és mobiltelefon-nagyhatalomnak számít, miközben a vállalkozások többségének nincs nemzetközileg piacképes terméke (ld. búgócsiga). Az export növelésének tehát önmagában nincs értelme, ha az nem jár együtt a foglalkoztatásban kulcsszerepet játszó hazai vállalkozások helyzetének, exportképességének javításával.
A további bejegyzésekben arról lesz szó, kik, mit és hogyan tesznek annak érdekében, hogy e cél elérhető legyen. Megpróbálunk betekinteni a gazdaságdiplomácia műhelytitkaiba, rajta leszünk a legfontosabb eseményeken, testközelbe hozzuk annak szereplőit.
